Az ezt megelőző bejegyzésben az első verset Balázs megdicsérte (ha jól vettem ki). Hálából íme, itt egy másik, hasonló témában, hasonló hangvétellel; még a nyáron készült.
Mobil panasz
Hangszórómból árad
virtuális bánat.
Fájó nullák, egyek,
digitális könnyek.
Pity-pity-pity.
Reménynek sem látszó
közönyös átjátszó
szállítja az „ó, jaj”-t,
a dekódolt sóhajt.
Pity-pity-pity.
– Holnap nem veszed fel?
– Csak ha él a rendszer.
Aggódva figyelek:
kedvesem pityereg.
Pity-pity-pity.
Nájsz. :))
VálaszTörlés