2012. március 28., szerda
Nono. Csak nem öregszem?
Egyre jobban torzít tükröm,
gyorsulva szállnak az évek,
s én fukar kézzel besöpröm
a növekvő veszteséget.
2012. március 21., szerda
Nem lehetséges
Állítólag
megjelent az interneten egy írás Vona Gábortól, a Jobbik vezérétől, melyben
zsidók nélküli Magyarországot szeretne. A szóban forgó írást nem találtam, csak
a rá érkezett reakciókból következtetek a létezésére, pontosabban találtam
valamit, ahol viszont
a szerzőség nem derül ki.
De
mindegy is. Azt hiszem, nyugodtan vélelmezhetjük, hogy a cikk szellemisége nem
áll távol Vona Gábortól.
Fölmerül
viszont egy probléma. Persze, nem csak egy, de hát, olyan kérdéseket fölösleges
föltenni, hogy Vonának voltaképpen mi baja a zsidókkal, mert az értelmes
válaszhoz el kéne szakadnia attól a gyermeki állapottól, hogy „Dezső bácsi csak
a nővéremnek hozott csokoládét, amiért is Dezső bácsi rossz, csúnya, és Dezső
bácsi haljon meg!”. Vonának valamiért a zsidók csúnyák, rosszak, tehát haljanak
meg. Meg mert nincs sapka a fejükön. Vagyis izé… ellenkezőleg.
Azt
sem érdemes, pontosabban nem tanácsos megkérdezni, hogy mégis, hogy képzeli
megtisztítani szép hazánkat a zsidóktól. Nem tanácsos, mert a recept megvan.
(Abban meg végképp el lehetne veszni, hogy ki számít majd zsidónak.)
Hanem
volna azért itt valami. Amennyire tudom, a Jobbik előszeretettel állít
keresztfákat közterületeken, és amennyire tudom, a keresztfa a kereszténység
egyik szimbóluma. Na, ez viszont sehogy sem passzol össze. Kedves Jobbik, vagy keresztények vagyunk, vagy ki akarjuk füstölni a zsidókat az
országból. Átfedés nincs, nem lehetséges.
Jó,
tudom. Lehet gyártani metaforákat, hogy ez az ország az Úr háza, ahonnan
Krisztus nevében kihajtjuk a kufárokat. De egy metaforánál előnyös, ha komolyan
vehető. Szóval, nem lehet egyszerre kereszténynek meg rasszistának lenni. (Ezt
is tudom, a Jobbik nem rasszista, ezt csak a sok rohadék Kohn meg Weiss meg
Lakatos meg Kolompár terjeszti róla.)
És
még valami. Abban a pillanatban, amint emberek egy csoportjának félnivalója
támad – pusztán azért, mert azt a csoportot alkotja, amelyiket –, felül lesz
írva a rendszerváltás, az összes szabadságharc, az összes függetlenségi
nyilatkozat, mondhatni, az alapvető emberi jogok lesznek fölülírva. Az emberi
méltóságról már nem is beszélve.
2012. március 14., szerda
Vers szülinapra
54
Ha
állok gyámolatlan, mert már azt se
tudom,
hogy mit vesztettem el, így persze,
nincs
esélyem rá, hogy megtalálom,
te
jössz, és én nyugodt leszek, mert nálad
megvan,
s hogy mi, az mindegy is. A bánat
elszáll,
vagy kettőnké, vagy lenge álom.
És
bölcselő leszek, tudós, taláros,
de
gyermek is, szakadt rövidnadrágos,
ha
pápaszemed megcsillanni látom.
Az
órák akkor más irányba’ járnak,
jelenné
forrnak össze elmúlt árnyak,
ha
gondolok rád csöndesen, barátom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)