1) Jött egy kérdőív. A borítékon a feladó: MAGYARORSZÁG KORMÁNYA (mármint megbízásából stb.). Na most, ez a szószerkezet egy egész órakor elmondott hírekben elmegy (bár ott is pongyola), de egy kvázi hivatalos postai küldeményben...? Kínos, hogy nekem, a mezei állampolgárnak kell emlékeztetnem a hatalom birtokosait, hogy ez a fogalom, „Magyarország”, meglehetősen komplex. Ha egy testület ennek a földrajzi-történelmi-kulturális és a jóég tudja, még mikből összeállt rendszernek akar a kormánya lenni, az nagyfokú hatalmi mohóságról árulkodik. Én a Magyar Köztársaság jelenlegi kormányáért sem rajongok, de a legitimitásukat nem vonom kétségbe.
2) Hírek. Az Alkotmány új neve Nemzeti Alaptörvény lesz. Azt kérdi a feleségem, mi a baj az „alkotmány” kifejezéssel. Mondtam, nem tudom, hacsak az nem, hogy Kádár és Gyurcsány idején is ez volt használatban. No de, ellenkezik a párom, már jóval Kádár előtt is használatban volt. Erre már az asztalra ütöttem: „Igen, de ezek bemocskolták. Monnyanak le!” Ezen jót (=keserűt) kacagtunk.
3) Ugyanott. A Nemzeti Alaptörvény első fejezete a Nemzeti Hitvallás lesz. Nabazmeg. Aki annyira naiv, hogy megkérdi, mi a baj, hát az jó is lehet, annak csak annyit mondok: Probatbicol... izé, nem ezt, hanem hogy a Legfelsőbb Bíróság mostantól Kúria lesz. (Gondolom, két pillanat alatt megszületnek majd az obligát szóviccek.) Úgyhogy nagyjából sejthető, mi várható ettől a krédótól.
4) Egy ismerősöm a Face-livre-ről (na, vajon ez mi?) bedobott egy felhívást, hogy ideje lenne már lebontani a gellérthegyi Szabadság-szobrot, és a helyébe Magyarország Nagyasszonyát tenni. (Talán nem kell mondjam, hogy ez az illető villámgyorsan megszűnt az ismerősöm lenni.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése