Mikor van baj?

Találomra, az elmúlt hetek hordalékából.

1. A Combinókon egy fiatal női hang időről időre bemondta, mi történt az aktuális napon 54 évvel ezelőtt. Mármost, ha nekem a villamoson kezdenek történelemórát tartani, akkor szerintem baj van.
2. Aprócska hír volt, egyáltalán nem feltűnő. Hogyaszongya, az új alkotmányba bevennék, hogy házasságot csakis különnemű személyek köthetnek egymással. A hír azért is ütött meg, mert figyelmeztetett rá, hogy volt idő, amikor én is ezen a véleményen voltam. A dolog annál is bonyolultabb, mert jóízűt lehet rajta rágódni, mi is a házasság. Meg hogy mi az, amit házasságnak nevezünk – elvégre elnevezni bármit bárminek lehet –, és mi az, ami tényleg az (ld. ki a magyar). De csűrhetjük-csavarhatjuk akárhogyan, az új alkotmánynak ez a része kirekesztő és megbélyegző, tehát fasiszta. Ha pedig a fasizmus megjelenik, akkor baj van.
3. Szintén a hírek között.
   A kormány ilyen és ilyen törvénytervezete ellen tüntetett a Demokratikus Charta. Ezt a szervezetet két éve hozta létre Gyurcsány Ferenc.
   Ez gyönyörű. És persze, értem is. Gyurcsány neve remek szitokszó. Ha valamit ő hozott létre, hát az biztosan mocskos, komcsi-bibsi szörnyszülött, mely a MI véráztatta fajmagyarrögvaló földünket szipolyozza és a mi egyenes, árja (kurultáj, sumér stb.) gerincünket megtörni igyekszik. Ez mind szép, és Gyurcsányt nem kötelező szeretni, csakhogy a Demokratikus Charta már az első MDF-kormány (arra már nem emlékszem, hogy Antall vagy Boross idején) létezett; történetesen én is vonultam velük az utcán. (Ja, és nem Gyurcsány „hozta létre”.) Mármost, ha ilyen hír akár a rádiós hírszerkesztő, akár az MTI rosszvoltából hír lehet, akkor baj van.