...és akkor elbúcsúztunk, két puszi, ő elindult balra, én elindultam jobbra, és én megálltam, és pár másodpercig bámultam utána, és tudtam, hogy ő nem fog visszanézni, és tudtam, hogy tudja, hogy még nézem, és így volt jó és szép.
2011. október 23., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése