Nem hiszem, hogy azt a verset felülmúlom.
Új dallamot hogy is játsszam olyan húron,
amit éppen te takarsz le két kezeddel.
Elnémítasz.
Az én múzsám nem dicsér és nem neheztel.
Vallomásomra te gyártasz titkos kódot.
És pecsétje: félig ízlelt, édes csókod.
(Lesz még vigasz.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése